Udvardy Frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1990-2017
 

 
 
 
  kronológiák    » kisebbségtörténeti kronológia
1990 1991 1992 1993 1994 1995 1996 1997 1998 1999 2000 2001 2002 2003 2004 2005 2006 2007 2008 2009 2010 2011 2012 2013 2014 2015 2016 2017  
intézménymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p r s t u v w x y z

 
névmutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w x y z

 
helymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w y z

 
 
 
   keresés
szűkítés        -        
      találatszám: 5 találat lapozás: 1-5
 



| észrevételeim vannak


| kinyomtatom

| könyvjelzõzöm


 

Intézménymutató: Friedrich Ebert Alapitvany

1999. április 3.

Markó Béla, az RMDSZ szövetségi elnöke április 8-án az RMDSZ bukaresti székházában tart sajtóértekezletet. Ápr. 8-án este Budapesten, Csáky Pál szlovák miniszterelnök-helyettessel együtt részt vesz a Friedrich Ebert Alapítványnak A határon túli magyarság kormányzati stratégiái című vitaestjén, Ápr. 11-én pedig a Kőrösi Csoma Sándor emlékünnepségen lesz jelen Csomakőrösön. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), ápr. 3./

1999. szeptember 1.

A Bánság-Románia Európa Unió Egyesület és a Friedrich Ebert Alapítvány újabb találkozót szervezett az elmúlt hétvégén Temesváron. A regionalizmus, a föderalizmus és a multikulturalitás volt a téma. Adrian Severin ex-külügyminiszter szerint Romániára nem nehezedik nyomás a föderalizálás ráerőszakolása irányában, ami esetében a széteséshez vezethetne. Románia fiatal nemzetállamnak számít, ahol a föderalizálási folyamat érzékeny sebeket szakítana fel, magyarázta. Az európai integráció érdekében azonban Romániának el kell fogadnia az Európai Unióban létjogosultságot nyert elveket, mint a szubszidiaritás, szolidaritás, pluralista demokrácia, részarányos demokrácia stb. Aki nem tud kikecmeregni a nacionalizmus csapdájából, "nem ad jogokat a kisebbségeknek, az területeket fog leadni", jelentette ki Adrian Severin. Florin Medelet történész rámutatott arra, hogy 1930 táján még 50 különböző nemzeti közösség élt a régióban, ezek egy része időközben felszámolódott. A bánsági multikulturalitásról szóló vita során a Diaszpóra Alapítványt képviselő Bodó Barna arról beszélt, hogy hamis a temesvári városháza reklámkiadványában idézett szólás, miszerint "a Bánságban a kutyák is négy nyelven ugatnak". A bánsági soknyelvűség immár a múlté. Bodó Barna javasolta: a román gyerekek az iskolában tanulják a regionális nemzetiségek nyelvét és kultúráját, akkor nem fordulhatna elő, hogy az általuk ismert egyetlen magyar zenészként (Bartók Béla szűkebb hazájában) Daniela Győrfyt írják be egy kérdőívbe. /(Pataki Zoltán): A Bánságban a kutyák is négy nyelven ugatnak? = Romániai Magyar Szó (Bukarest), szept. 1./

2002. április 21.

A Friedrich Ebert Alapítvány ápr. 17-19-én A magyar kisebbség helyzete Romániában - jelen és jövő címmel találkozót rendezett Berlinben német parlamenti képviselők, diplomaták, újságírók részvételével, amelyre előadónak Markó Béla szenátort, az RMDSZ szövetségi elnökét hívta meg. Kovács Csaba képviselő beszámolt az eseményről. Mintegy ötven Bundestag-tag, külügyminisztériumi főtisztviselő, Románia és kisebbségeinek helyzetével foglalkozó szakértő, illetve újságíró volt kíváncsi. A német képviselők nagyon jól ismerik a romániai helyzetet. Értékelték azt, hogy az RMDSZ egyezményt tudott kötni a kormányzó párttal. Berlinben számos megbeszélésre, találkozóra is sor került. Markó Bélát fogadta többek között dr. Christoph Zöpel külügyi államminiszter is. /(Gyarmath János): Rólunk... Berlinben. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), ápr. 22./

2006. június 22.

Kolozsvár lakosságának etnikumközi viszonyaiban javulás mutatható ki, a kincses város pedig jó esélyekkel pályázik arra, hogy nemzetközileg is a multikulturalitás modelljévé váljon – így összegezhető a Friedrich Ebert Alapítvány megbízásából a kolozsvári székhelyű Kulturális Sokszínűség Központja közvélemény-kutatásának eredménye, amely magyar és román alanyok megkérdezésével készült. Salat Levente, az intézet ügyvezető igazgatója elmondta, a felmérés egy nagyobb projekt keretében készült el, az alapítvány Dél-Kelet Európa több városában vizsgálja az etnikumközi viszonyokat. A magyar lakosok válaszaiban tapasztalható sérelmekről Salat úgy vélekedik, hogy ezekben nem tények tükröződnek, hanem a kisebbségi léttel együtt járó marginalizáltság és az ebből fakadó frusztráltság. A helyi magyarság a város magyar múltjának megjelenítését hiányolja. Salat szerint nagy az esélye annak, hogy Kolozsvár a multikulturalitás szempontjából Dél-Kelet Európa modelljévé váljon. /B. T.: Javuló kolozsvári etnikumközi viszonyok. Erdély fővárosa a multikulturalitás modelljévé válhat. = Szabadság (Kolozsvár), jún. 22./

2008. március 18.

Kolozsvárra is ellátogatott Markus Meckel, a német Bundestag külügyi bizottságának tagja, aki a Friedrich Ebert Alapítvány bukaresti szervezetének meghívására egyhetes körutat tesz Erdélyben. A volt német külügyminiszter Kolozsváron Sógor Csaba európai parlamenti képviselővel is találkozott. Sógor reményét fejezte ki, hogy sikerül Erdélyben újrakezdeni a magyar–magyar párbeszédet, hiszen ennek hiánya veszélybe sodorhatja az erdélyi magyarság parlamenti képviseletét. A megbeszélésen felvetődött: fontos lenne, hogy az Európai Bizottságban a nemzeti kisebbségek ügyeivel külön biztos foglalkozzon. A német politikus a romániai magyarság helyzetéről tárgyalt Tőkés László EP-képviselővel is. „A nemzeti kisebbségek kérdésköre igen fontos Európában. S habár Romániának a kisebbségekhez való viszonya példaértékűnek mondható, a román parlamentnek mihamarabb el kellene fogadnia a nemzeti kisebbségekre vonatkozó törvényt. ” „A román közvéleménynek nem kellene félnie a kulturális autonómiától, mivel ez nem az állam szétdarabolását hozza magával, hanem növeli a nemzeti kisebbségeknek az állammal szembeni lojalitását! Ugyanakkor nem értek egyet a populista és nacionalista jellegű megnyilatkoztatásokkal” – mondta Markus Meckel. Sógor Csaba RMDSZ-es képviselő kijelentette: szerinte a román parlamentnek meg kell majd szavaznia Székelyföld területi autonómiáját, hiszen ez egy európai modell. /Kisebbségügyi EB-biztost szorgalmaznak. = Szabadság (Kolozsvár), márc. 18./


lapozás: 1-5




(c) Erdélyi Magyar Adatbank 1999-2024
Impresszum | Médiaajánlat | Adatvédelmi záradék

 

 
kapcsolódó
» az adatbázisról
» írok a szerzőnek  
további kronológiák

» A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1944-1989
» Az RMDSZ tizenöt éve a sajtó tükrében
» Dél-erdélyi magyarság 1940-1944
» Horvátország 1991-1999
» Jugoszlávia 1989-1999
» Köztes-Európa kronológia 1756-1997
» Románia 1989-1996
» Szlovákia 1989-1998
» Ukrajna 1989-1998